Forever young? Megtalálták a fiatalság forrását – ez azonban elég félelmetes
Lucas Cranach: A fiatalság forrása (XVI. sz.)
Az emberek évezredek óta álmodoznak az örök fiatalság titkáról és sokan, sokféle módon kutatták, hogyan lehet megállítani, visszafordítani az öregedés folyamatát. Gyakran jelenik meg ez a vágy a mesékben, mondákban ahol a hős legfontosabb feladata, hogy –ezer akadályt legyőzve- megtalálja és haza vigye az Élet Vizét.
Most úgy tűnik a tudósok tettek egy nagy lépést az öregedés negatív hatásainak csökkentésére és a visszafiatalodás titkainak megfejtésében. A Harvard, Stanford és más egyetemek tudósai (pl.: Tony Wyss-Cora, Amy Wagers, Tom Rando) fiatal és öreg egerekkel kísérleteztek, amelynek során a fiatal egerek vérét keringtették az idősebb egerek szervezetében és meglepő változásokat tapasztaltak.
A fiatal vér kedvező hatással volt a máj, hasnyálmirigy és szív működésén kívül az agyi tevékenységre is. A pontos hatásmechanizmust még vizsgálják, hiszen a vér nem csak fehérjéket, tápanyagokat szállít, hanem nagyon jelentős információtovábbító szerepe is van pl. a különböző szervek és az agy között.
Van tehát a tudományosan igazolt tény: a fiatal egerek vére megfiatalítja az idősebb szervezetek működését. Rögtön adódik a kérdés: mennyire vihető át ez a felfedezés az emberre? Bár az ez irányú kutatások még korai fázisban vannak (pl. nem azonosították pontosan a megújító faktorokat a plazmában), máris felmerülnek aggályok. Amellett, hogy az ilyen jellegű emberkísérletek etikai okok miatt csak korlátozottan végezhetőek el, máris megjelenik egy másik igen komoly etikai aggodalom is: pl. mi van, ha a fejlődő országok fiatalajainak vére egyfajta kereskedelmi áruvá válik? Válasz még nincs a kérdésre és a kutatások, viták jelenleg is zajlanak.
A téma iránti felfokozott érdeklődést mindenesetre jól mutatja, hogy a fiatalódásról tartott előadása után Wyss-Coray E-mail fiókját levelek milliói árasztották el…
Bárki, bárkivel? Mit kell tenned ahhoz, hogy szinte biztosan megszülessen köztetek a szerelem?
Már igen régóta foglalkoztatja az embereket az a kérdés, mikor, miért, hogyan szeretnek egymásba a férfiak és nők? Milyen körülmények között alakul ki – gyakran szinte villámcsapás-szerűen – az életet felforgató intenzív, mély érzés, a szerelem? Ez a téma a közvetlenül érintettek mellett, a tudósok érdeklődését is felkeltette: milyen belső tényezők, külső körülmények befolyásolják életünk egyik legjelentősebb érzelmének fellángolását? A kellemes témával való foglalatosság nem volt hiábavaló, mára megszülettek –a gyakran meghökkentő- eredmények. A következőkben ezek közül szemezgetünk néhányat.
Már korábban is megfigyelték, hogy háborús-, katasztrófahelyzetekben könnyebben alakulnak ki szenvedélyes szerelmi kapcsolatok. Vagy gondoljunk csak bele hányan lettek már szerelmesek megmentőjükbe. (pl. fuldokló kimentése a vízből, vagy karamból után összebarátkozó érintettek.) Sok-sok regény, film foglalkozik ezzel a témával és ez a motívum megjelenik már a mesékben is. (A sárkányt legyőző és a királylányt kiszabadító hős a fele királyság mellett általában elnyeri a leány kezét is. Aki ezt örömmel adja…)
Mivel ritkán adódik lehetőség a katasztrófahelyzetekben történő vizsgálódásra, ezért a viselkedéskutatók a következő agyafúrt szituációkat találták ki:
• A laboratóriumban –semleges körülmények között- kellett férfiaknak és nőknek egymást „vonzóhatás” szempontjából értékelniük.
• Majd ezt a kísérletet megismételték egy veszélyes szakadékon átvezető kötélhídon is.
És lám-lám, lássunk csodát: akik a kötélhídon találkoztak, jelentősen vonzóbbnak ítélték egymást, mint akik egyéb körülmények között néztek egymásra.
Egy másik vizsgálatban azt kutatták: növelhető-e az intimitás mértéke bizonyos feltételek között. Ennek érdekében olyan helyzetet alakítottak ki, hogy egy szobába külön-külön (de egy időben) érkező – egymás számára ismeretlen- nő és férfi egyre személyesebbé váló és előre meghatározott, kérdéseket tett fel egymásnak. Szám szerint 36-ot, pl.: „Szeretnél híressé válni? És miben?”, vagy „Meséd el az életed történetét olyan részletességgel, amennyire csak tudod, négy percben.”, „Ha egy kristálygömbbe nézve, az igazságot tudhatnád meg magadról, mit szeretnél legjobban tudni?”, és így tovább egészen a 36. kérdésig.
Majd a következő 4 percben a hölgy és a férfi partnere némán csak egymás szemébe néztek…
És –akár hihető, akár nem- időközben egyre nőtt a vonzódás a partnerek között és a kísérlet végére megszületett a szerelem…! A bizonyíték? A kísérlet vezetői 4 hónap után kapták meg az első esküvői meghívót a vizsgálatban résztvevő egyik pártól!
A tanulság: érdemes tudatosan veszélyes helyzetekbe kerülni a kiszemelt „áldozat”-tal. (Akár egy sziklamászás, vagy egy balatoni vihar is megteszi) és/vagy a cél érdekében bátran alakítsunk ki olyan körülményeket, ahol lehetőség nyílik a bizalmas, mély beszélgetésekre és egymás szemében történő hosszas elmerülésre… A többi már megy magától…
Ha valaki mind a 36 kérdésre kíváncsi forduljon bizalommal hozzánk!
A „boldogító igen” kimondása után már késő… Milyen kérdéseket kellene feltennünk magunknak még a házasságkötés előtt? Miért érdemes arra figyelnünk a családi fotók nézegetése közben, hogy a jövendőbelink mosolyog-e a gyerekkori képeken?
Hogyan lehetséges, hogy több millió potenciális jelölt közül, pont az az egy férfi/nő illik leginkább hozzánk és vele akarjuk egy életre összekötni sorsunkat? Biztosak lehetünk-e abban, hogy megtaláltuk-e az igazit? A kérdésre a helyes válasz megadása nem egyszerű… A legkézenfekvőbb megoldás az, ha megvizsgáljuk azoknak a pároknak az életét, akik 50-60, vagy még több éve élnek együtt boldog, kiegyensúlyozott házasságban. A tudósok ezt megtették és az interjúk alapján kirajzolódott az a három kérdés, amelyeket célszerű magunknak feltenni még a házasságkötés (a boldogító előtt:
1. Tudunk egymással beszélgetni? Nagyon fontos összetartó erő, hogy a leendő házastársunkkal gátlások nélkül mindenről tudjunk beszélgetni. Lehetnek persze előre meghatározott kivételek: pl. valóságshow-k, cipővásárlás, foci, stb., de a lényeg a rendszeres szóbeli kommunikáció. (A hosszú, jelentőségteljes csendek csak átmeneti szünetek lehetnek.)
2. Kedveljük-e egymás családját? A kutatások és a hétköznapi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a házasságok tartóssága szempontjából nagyon rossz előjel, ha gondjaink vannak leendő párunk rokonaival. Gyorsan elindul a „külső betolakodó” fúrása. És ennek előbb-utóbb rossz vége lesz. Szóval, kétszer is gondoljuk meg a házasságot, ha már most sem tetszik a leendő anyósunk viselkedése…
3. Lennénk-e egymás barátai? A hosszú ideje együtt élő, boldog házaspárokkal beszélgetve gyakran hangzik el: „Olyan, mintha a legjobb barátomat vettem volna el.” A sikertelen házasságok alanyai, viszont többször mondogatják „Jól megvoltunk egymással (pl. az ágyban), de soha nem voltunk barátok.” Az egymással megosztott érdeklődés, a kölcsönös empátia, egymás kedvelése – biztató lehet a házasság tartóssága szempontjából.
És még egy fontos dolog: nézd meg a párodról készült gyerekkori fotókat! Bármilyen meglepő is, de az elemzések azt mutatják, hogy azok, akikről vidám képek készültek gyerekkorában jóval ritkábban válnak el, mint azok, akik a fényképeken komolyak. (kb. 1:3 az arány)
Ha mindezek után úgy gondolod túl meggondolatlanul ugrottál bele egy házasságba, ne feledd: mindig vannak kivételek!
(Az írás Harvard Magazinban és Huffington Postban megjelent cikkek felhasználásával készült)
Stressz-mentes élet? Hát nem lenne jó…
Közismert, hogy a kutatások szerint a hosszan tartó negatív stressz jelentősen növeli a betegségek és a halálozás kockázatát. Például Kelly McGonigal egészségpszichológus szerint a korai halálozások aránya mintegy 40 %-kal is nőhet, ha nem teszünk semmit a káros hatások ellen.
Az újabb kutatások, azonban néhány meglepő tényre is felhívják a figyelmet és módosíthatják a stresszel kapcsolatos eddig kialakult, egyértelműen kedvezőtlen véleményünket.
1. Nagyon sok múlik azon, hogyan közelítünk érzelmileg a stresszes helyzetekhez: ha ez a hozzáállás pozitív(nem gondoljuk azt, hogy most milyen szörnyű helyzetben vagyunk), akkor kivédhetőek a negatív hatások.
2. A stressz növeli az agyi neuronhálózatunk aktivitását és ezáltal javítja a szellemi és viselkedési teljesítményünket. (gondoljunk például a színészekre és a sportolókra, vizsgahelyzeteinkre)
3. A stresszes helyzetek erősíthetik az immunrendszert: a „lustálkodás” helyett, aktivizálják, mintegy harcba hívják az immunsejteket.
4. A stresszes helyzetek erősíthetik a szociális kapcsolatokat: a kutatások azt mutatják, hogy feladatok megoldása közben, ha azt zavaró körülmények nehezítik, könnyebben barátkozunk.
5. A stressz segíthet tanulásban: az elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy könnyebben jegyzünk meg dolgokat, ha tanulás közben kellemetlen hatásoknak vagyunk kitéve.
6. A stressz javíthatja a memóriát: a stressznek kitett egyetemi hallgatók jobb eredményeket produkáltak a memóriatesztekben.
7. A stresszes helyzetek segíthetnek abban, hogy közelebb kerüljünk a testünkhöz, jobban megismerjük magunkat, érzelmeinket, viselkedésünket.
(A TED: 7 ok, amiért a stressz jó lehet a gondolkodásodnak és a testednek, Kate Torgovnick May,felhasználásával)
A bennünket érő stressz-hatások megfelelő kezelésében segít a Williams Életkészségek módszertan elsajátítása.
A történetmesélésről szóló cikkünk a HR-Portálon:
Meg akarod változtatni az emberek gondolkodását? Mesélj nekik egy történetet!
“Pokolba a számokkal, nekünk történetek kellenek!” (Ken Kesey) Az idézet igazságtartalmát és a történetmondás (storytelling) erejét egyre több vállalkozás ismeri fel. A történetek alkalmazása a vezetési kihívások megoldásában és a menedzsment eszköztárának bővítésében az elmúlt évek során jelentősen megnőtt. (Például: stratégia kialakítása, a kockázatok és a lehetőségek azonosítása, csapatépítés, változásmenedzsment, szcenárió-elemzés, döntési helyzetek megoldása, stb.) Csuport László írása.
Munkahely és stressz: hogy érzed magad?
(A téma szorosan kapcsolódik a III. Magyarországi Corporate Coaching Konferencia programjához)
Hallottál már olyan történetet, amelyik arról szólt, hogy valaki hirtelen „kiborult”, látszólag váratlanul megbetegedett és képtelen volt munkáját ellátni? Kíváncsi vagy, hogy Te hol tartasz ezen az úton? Egy új lehetőség, hogy megismerd saját munkahelyi stresszhelyzetedet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete által indított országos stressz felmérés.
„A kérdőív a http://www.munkahelyistresszkerdoiv.hucímen bárki számára elérhető, a kitöltés anonim. A válaszadók a kitöltést követően azonnali visszajelzést kapnak saját eredményeikről, nyomtatható formátumban. Megtudhatják, hogy saját munkahelyi stressz pontszámaik a 28 skála mentén hogyan viszonyulnak az országos és ágazati átlagokhoz, illetve észlelt stressz szintjük, stresszel összefüggésbe hozható testi tüneteik jelentős egyéni kockázatot jeleznek-e.” (Forrás: www.munkahelyistresszkerdoiv.hu)
A kérdőív kitöltése után, a visszakapott eredmények részletes és árnyalt kiértékelésre adnak lehetőséget. Így egyaránt megismerhetjük a munkahelyi „negatív” és „pozitív” stressz-tényezőinket. A kapott kép birtokában, már nagyobb hatásunk lehet a „élettörténetünk” kedvező befolyásolására.
Szereted a munkahelyed?
Egy, a munkahelyi egészséggel és elkötelezettséggel foglalkozó piacvezető cég (Keos) felmérése szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók munkahelyi boldogság indexe (Employee Happiness Index) a feltételezések szerint jelentősen befolyásolja a cégek teljesítményét. Azoknál a cégeknél, ahol működnek egészségvédő programok, a dolgozók jelentős része (92%) jól érzi magát. A felmérés szerint az egészségvédő programban résztvevő munkatársak szerint erős kapcsolat van a munkahelyi és a munkahelyen kívüli boldogság indexek között. A munkatársak válaszai alapján a munkahelyi kötődést és boldogság indexet az egészséges életmód is befolyásolja. Így például, a válaszadók 82%-a szerint a rendszeres testedzés növeli a boldogságérzést, 80%-uk pedig kerüli az egészségtelen táplálkozást.
Jelentős többségük (66%) úgy gondolja, hogy a boldogság legfőbb forrása a családi élet.
A Keos felmérés egyik meglepő eredménye, hogy „baby-boomer”-ek (akik 1946 és 1964 között születtek) több mint egyharmada keres új kihívásokat és választana másik állást a következő 5 évben.
Az egészségvédelmi programban résztvevő cégek munkahelyi boldogság indexére vonatkozó adatai jóval kedvezőbbek az amerikai céges átlagnál, amelynek értéke a Gallup szerint mindössze 30%. A Gallup felmérése szerint tehát az USA-ban, átlagosan a dolgozók 70%-a nem érzi igazán boldognak magát. (Forrás: www.benefitspro.com)
Magyarországra vonatkozó hasonló adatok nem ismeretesek, de feltehetőleg nem sokkal jobbak az amerikai átlagnál. A munkavállalók többsége tehát keresi a helyét a munkaerőpiacon és szeretne a képességeinek, tudásának, tapasztalatának jobban megfelelő boldogabb-egészségesebb állást találni.
Ehhez nyújt hathatós támogatást egyik szolgáltatásunk a Karrier GPS – „a tudatos életútvonal-tervező”: https://inspiralocoaching.com/szolgaltatasaink/magan-ugyfelek/
„Súlyos” kérdések
Az emberek gondolkodásában –életkortól és nemtől függően – központi helyet foglal el a testkép. Az hogy milyen véleményt alakítunk ki magunkról, alakunkról lényegesen befolyásolja önértékelésünket. A testképre vonatkozó cikkek elsősorban a hölgyek alakjával, súlyával foglakoznak. Egy nemrégiben megjelent cikk (The Huffington Post | By Macrina Cooper-White | Posted: 10/14/13), viszont a különböző nemzetek átlag férfiúit hasonlítja össze.
Tisztelt urak, íme az összehasonlítási lehetőség.. Kedves hölgyek, lehet választani…
És még egy hír, amelyik közvetlenül kapcsolódik a coachinghoz: Bob Brenner, aki rekordot döntött egy fogyókúra-versenyen: 365 nap alatt közel 70 kg-ot fogyva, így elveszítve eredeti súlyának 56%-át, elhatározta, hogy képesített life-coach lesz. Bob ilyen módon is szeretné támogatni a fogyni akarókat. (Forrás: http://www.broadwayworld.com)
Hiába, ennyit számít a sajátélmény…
Bob Brenner 1 évvel ezelőtt
Inspiráló coaching 